|
Leírás
A 7 Wonders társasjátékot maximum 7-en lehet játszani. Mily érdekes.:)
A játékosok fejlesztik a városukat, méghozzá olyan formában, hogy különbözô épületeket emelnek, amelyek mind-mind más célt szolgálnak. Vannak olyan épületek, amelyek pontokat hoznak vagy a játék végén, vagy már abban a pillanatban, amikor a játékos leépíti ôket. Vannak olyan épületek, amelyek segíségével a játékos ingyen nyersanyaghoz juthat, vagy olcsóbban szerezhet szomszédaitól. Vannak olyan épületek, amelyek különbözô nyersanyagokat állítanak elô.
A játékban többfajta épület létezik: kékek, zöldek, sárgák, lilák, pirosak, szürkék és barnák. A barna és szürke épületek nyersanyago(ka)t állítanak elô, a pirosak a város katonai erejét reprezentálják, a sárgák a kereskedelmi épületek, a lilák különbözô céheket szimbolizálnak, a zöld lapok a tudományt, míg a kék lapok a jelentik.
A játék három korra oszlik, mind a három korban 7 forduló van. A kor elején a játékosok 7 lapot kapnak a korhoz tartozó kártyapakliból, amelyben mindig a játékos száma-szor 7 lap van. Az elsô fordulóban mindenki kiválaszt egy lapot a kezében lévô 7 közül, majd a játékosok egyszerre kijátsszák azokat. A kijátszott lappal 3 dolgot lehet tenni:
- leépíteni a városba
- eldobni 3 pénzért
- a segítségével megépíteni a csoda egyik szintjét.
Ezután jön a legjobb:). A játékosok a megmaradt 6 lapjukat továbbadják a szomszéduknak. Ezután újabb forduló jön, de most már mindenki 6 lapból választ. Ez egészen így megy addíg, amíg mindenki kezében 2 lap nem lesz. Ekkor az egyiket kiválasztják és kijátsszák, a másik pedig eldobásra kerül (ekkor pénz nem jár érte).
Vannak olyan épületek, amelyek ingyen megépíthetôek. A többi épület építése értelemszerûen nem ingyenes. Minden épületet nyersanyagokból meg lehet építeni. Ehhez az kell, hogy a játékos városában legyen olyan és annyi! nyersanyag a barna/szürke/sárga lapok által, amennyi az épület lapon fel van tüntetve.
De hogy legyen benne egy kis csavar: ha nincs annyi és/vagy olyan nyersanyaga a játékosnak amilyen/amennyi a kiválasztott épülethez kell, akkor vehet a két szomszédjától. Minden egyes nyersanyag 2 pénzbe kerül (ezt bizonyos sárga kártyák módosíthatják 1-re). A játékban nincsenek nyersanyagokat szimbolizáló kockák, tehát az, hogy játékos vesz a szomszédjától egy követ, az nem azt jelenti, hogy a szomszédja barna, követ termelô lapját magához veszi, csak annyit, hogy azt használja pénzért. A lap használatát a szomszéd nem tagadhatja meg. Egy példát hadd írjak le: ha a játékosnak van 1 barna, követ termelô lapja illetve 1 szövetet termelô szürke lapja és a kiválasztott kártyán 2 kô, 1 szövet és 1 érc látható, akkor szüksége lesz 1 ércre és még 1 kôre. Ha van 4 pénzze és a szomszédjainak (csak ôk számítanak, a többi játékos nem) van olyan barna lapja amely követ és ércet termel akkor a játékos kifizeti a 2-2 pénzt a két nyersanyagért és leteheti maga elé a lapot. Ha a fentiek nem teljesülnek, akkor az épületet nem építheti meg.
Ja, és el ne felejtsem: a 3 kor épületei között függôség áll fent. Ez a következôt jelenti. Vannak olyan épületek a játékban amelyeket nemcsak nyersanyagért lehet megépíteni, hanem akkor is le lehet tenni, ha a lapon feltüntetett "elôzmény" épület már a játékosnál van és akkor nem kell hozzá semmilyen nyersanyag. Természetesen ilyen épületek csak a II és III korban szerepelnek. Erre az épületek közötti "függôségre" ajánlatos odafigyelni, egyrészt hogy könnyebben tudjunk építeni, másrészt hogy el tudjuk happolni a játékostársak elôl azokat amelyeket ôk nyersanyagok nélkül meg tudnának építeni (mondjuk eldobjuk 3 pénzért, vagy ezt a lapot használjuk fel arra, hogy a csodánk egyik szintjét megépítsük)
Ha a kornak vége, akkor a piros lapok alapján a szomszéd városok "csatáznak" egyet. Két szomszéd város közül az lesz a nyerô, akinek a piros lapjain összesen több pajzs látható. Ezért kortól függôen bizonyos számú pontot kap, míg a vesztes -1 pontot kap. Mivel mindenkinek két szomszédja van, mindenki a két szomszédos várossal "csatázik".
Ezután jön a következô kor a fent leírtaknak megfelelôen. Természetesen minden korban más-más épületeket lehet megépíteni és azt hiszem azzal sem árulok el nagy titkot, ha a késôbbi korok épületeihez egyre több nyersanyag kell, de cserébe "erôsebbek" is a lapok (pl. több pontot hoznak a játék végén).
A játék végén az nyer, akinek a legtöbb gyôzelmi pontja van. A pontszám sok tényezôtôl függ és a különbözô épületek illetve a városhoz tartozó csoda által adott pontokból áll össze. A kék lapok esetében csak össze kell adni a lapokon látható pontokat, a zöld kártyák esetében az azonos szimbolumú kártyák száma önmagával szorzódik, illetve ha valaki a három különbözô szimbólummal ellátott zöld lapokból is gyûjtött akkor további pontokat kap a játékos. A piros lapokért a pontok a korok végén meghatározódnak, a lila lapok a játék végén adnak pontot általában a szomszéd városok fejlettsége alapján (például van olyan lila kártya, amely annyi pontot ad a játékosnak, ahány piros lapja van a két szomszédjának összesen).A barna és szürke kártyák a játék végén nem adnak pontot.
Természetesen lehet csodát is építeni. Minden játékosnak megvan a maga csodája és azt felpítheti, ahogy fentebb írva volt: egy fordulóban a kijátszott lapot nem leépíti a városába, nem eldobja 3 pénzért, hanem arra használja, hogy a kis játéktáblájára teszi, ezzel jelezve, hogy megépítette a csoda valamelyik szintjét. Ez sem megy ingyen, azonban itt nem a lapon feltüntetett nyersanyagokat kell beszolgáltatni, hanem a játékostáblán feltüntetetteket. Általában a csoda felépítéséért pont jár, de a gyôzelemhez nem feltétlenül szükséges a csoda teljes megépítése. A csoda szintejinek megépítése nem mindig pontot hoz, elôfordul, hogy pénzt vagy egyéb elônyös dolgot kap érte a játékos.
Még van pár szabály amire nem tértem ki, de remélem érthetôen el tudtam magyarázni mirôl is szól a játék.
A 7 Wonders egy remek game! Remek grafika, gyors játékmenet, egyszerû szabályok és totális élvezet!
hakansukur
|
|
