JÁTÉKLAP - BÉTA verzió

Online társasjáték

Üzenő / Chat



Az üzenő használatához regisztrálnod kell magad!
Regisztrálj most!

San Marco


(A játéklaposok szavazatai alapján)
8.5
(6)
2.7
(3)
3.3
(3)
5.7
(3)
7.3
(3)
3.3
(3)

Információk

Szerzô Moon, Alan R.,Weissblum, Aaron
Játékidô 90 perc
Játékosok száma 3-4 fô
Alsó korhatár 10
Mechanika területvédős, bekerítős (kerítés nélkül)
kártyahuzigálás ()
Kategória városépítős (kubikolós)
területnövelős (hektárra gyűjtős)
politikai (hazudj, csalj, lopj, manipulálj, mondj beszédeket)
középkori (középkorban játszódik)
Kiadó Ravensburger
Egyéb nevek

Képek

Játékszabályok

Játékszabály neve Feltöltés dátuma Feltöltötte Link
San Marco kétjátékos verzió 2008-11-04 BiduLetöltés

Leírás


1996-ban az El Grande (Hans-in-Glück) kiadásával egy új játékmechanizmus mutatkozott be a táblás játékok körében: a területek irányítása (ellenőrzése). Más szóval a játékosok a színüknek megfelelő kis bábukat helyeznek el és mozgatnak a területekre osztott táblán. Bizonyos előre lefixált eseményekkor ezeket a zónákat értékelni kell és az a játékos, akinek a legtöbb bábuja van az adott helyen, győzelmi pontokat kap. A San Marco éppen ilyen játék és csak úgy, mint elődjénél, a lehetséges cselekvéseket kártyák irányítják, de itt az alkotók bemutattak egy kis csavart, ami igazán újszerűvé és érdekessé teszi a játékot. A következőkben a három-játékos változatot ismertetjük röviden.

Minden játékos kap a színének megfelelő 25 fa kockát (nemesek) és két hidat. A játéktábla Velence térképét ábrázolja (technikai okok miatt kis módosításokkal), ami 6 kerületre van osztva és csatornák választják el őket egymástól. Kezdés előtt minden játékos (kockadobásoknak megfelelően) elhelyezi 8-8 kockáját a táblán, azután következnek a hidak, saját kockákkal megjelölve, hogy a játékosok emlékezzenek rá, melyik híd kihez tartozik.

A játék három részből áll, ami alatt a játékosok váltogatják a felosztó valamint az első és második választó szerepét. Mindegyik rész körökre oszlik, amikor is az osztó felvesz (véletlenszerűen) 6 akciókártyát és 4 büntető (limit-) kártyát, felosztja őket 3 csomagra - ahogy akarja - és felajánlja őket az első választónak, aki mérlegeli a három ajánlatot és kiválasztja az egyiket közülük. A büntetőkártyákat az asztalon hagyja (ha már volt neki, akkor hozzáadja azokhoz), majd végrehajtja a kártyákon jelzett akciókat, egyiket a másik után, olyan sorrendben, ahogy akarja. Most a 2. választó nézi meg a két megmaradt ajánlatot és választ, majd cselekszik a fent leírt módon. Végül az elosztó veszi föl a megmaradt csomagot és hajtja végre az akcióit.

A különböző lehetséges cselekvések a következők:

Az ún. városrészkártyák lehetővé teszik, hogy a játékos elhelyezzen egy kockát az ábrázolt városrészbe, vagy (ha akarja) onnan átviheti saját hídjai valamelyikén egy közvetlen szomszédos városrészbe.

A hídkártya felhasználásakor két szomszédos városrészt köthetünk össze egy saját híd építésével. Ha a készlet (12 db) már kimerült, akkor a játékos elveheti valamelyik ellenfél hídját.

A megfutamítás-kártyával kicserélhetsz egy ellenséges kockát a sajátodra bármely választott körzetben.

A száműzéskártyával választhatsz egy városrészt, dobhatsz egy kockával és az annak megfelelő számú kockát (nemest) távolítasz el, de az a kockázat is benne van, hogy esetleg a saját kockáid közül is veszítesz.

A dózsekártyával lehet mozgatni a dózsebábut, és értékelni azt a városrészt, ahol befelyezi a mozgását. A táblán minden egyes városrészhez tartozik két szám (pl. 8/6 vagy 7/4 stb.). Akinek a legtöbb kockája van az adott városrészben, megkapja a magasabb értéket győzelmi pontok formájában, a második játékos a kevesbb pontot, a harmadik nem kap semmit.

Az teljesen nyilvánvaló, hogy az osztónak két lehetősége van: készít három hasonló (kiegyenlített) ajánlatot, vagy három nagyon is különbözőt, ahol az erősebb akcióhoz magasabb büntetőpont jár. Más szóval, ha te akarod a legjobb akciókat, el kell fogadnod a büntetéseket is!

Az első fázis addig tart, míg egy vagy több játékos elérti a 10 büntetőpontot. Akinek kevesebb van, mint 10, megkapja győzelmi pontként azt a különbözetet, ami a legtöbbet gyűjtött játékos és közte van. (Remélem érthető volt!) Az a játékos, akinek a legkevesebb büntetés pontja van, még végrehajthat egy száműzés akciót úgy, mintha lenne hozzá kártyája. Ekkor a játékosok szerepet cserélnek és kezdődik a második, majd a harmadik fázis. Azután minden egyes körzetet újra kell értékelni (épp úgy, mintha a dózsebábuval tennénk) és az nyer, akinek a legtöbb pontja gyűlik össze.

A négyjátékos verzió sokkal gyengébb: mindig 3 fázis van, ahoa játékosok lehetnek első vagy második osztók és első vagy második választók. Az osztók felvesznek 5 akció- és 3 büntetőkártyát és két paklit csinálnak belőle, amit azután felajánlanak a választóknak. Az első választó cselekszik először, majd az első osztó, utána a két maradék játékos teszi meg a lépéseit. A csomagokat egyidőben készítik el, vagyis ez azt jelenti, hogy a második osztó nem tudja, hogy fog kinézni a tábla, miután az első választó és osztó megtették a lépéseiket. Ezt a szabályt valószínűleg annak érdekében vették bele a játékba, hogy ne legyen sok "holtidő" a körök között, de ez elég rossz taktikai hátrányt is jelenthet. Ezen kívül minden más ugyanúgy működik, mint a háromjátékos verzióban.

Azzal, hogy úgy kell elosztani a kártyákat, hogy közben tudod, hogy a másik által eldobott csomagot kell felhasználnod, nagyon megnehezíti a taktikai döntéseket. Azonkívül, hála a kártyák használatának, minden játék különböző lesz. Olyan játék, amely egyaránt élvezhető családok és tapasztaltabb játékosok számára is, és biztos, hogy egyike a legjobb "háromjátékos-játékoknak", amennyiben erre a számra tervezték, és csak később tették alkalmassá 4 ember számára is.

Összehasonlítva az El Grande-val, itt sokkal magasabb a szerencsefaktor: ha a játéknak egy kritikus pontján az osztó olyan kártyákat húz, amik számára haszontalanok, nem túl sok mindent tud csinálni. A játék vége felé ez hatással lehet az egész játékra is.

De a fő probléma a négyjátékos-verzió: nem mintha így rossz játék lenne, de az elosztás és választás sorrendje nem működik olyan jól, mint a háromjátékos változatnál, főleg ha ez utóbbit már előbb próbáltuk és értékeltük.

Bidu

Vélemények a játékról

Kobász (2009-12-04)
8
Jó játék, plusz előnye h nem hosszú. Nehéz döntések várnak a játékosokra:)
mate11 (2009-09-16)
834564
Pontozás tekintetében El Grande-ra hasonlít, azonban a kártyaosztó/választó mechanizmus mindenképpen egyedivé teszi.
Jónak tartom a négyfős változatot, bár ott a szerencse szerepe kicsit nagyobb.
Sir Muki (2009-08-29)
833573
mirr-murr (2009-07-28)
923793
Bidu
10
Ez a társasjáték tényleg annyira jó, mint ahogyan mondják! A felosztó szerep egyszerűen zseniális! Az ember nem tudja, hogy melyik ujját harapja le. Mindig egyel kevesebb lehetőségünk van, mint kellene. Szerencsére itthon is kapható a játék.
Szerintem ennek mindenkinél ott a helye a polcon! Ámbár nem gyerekkategória. Erre figyeljen mindenki, aki kedvet kapott hozzá!
Vödör
Három játékos esetén máig a legjobb társas. A kártyaosztó-mechanizmus pedig fenomenális!
Plenni
8
Valóban jól eltalált játék, gyors, pörgős, változatos. Jól aránnyal van kialakítva a konfrontációs lehetőség.
Akinek bejött, annak ajánlom az El Grande beszerzését is! Az talán még egy picivel jobb!
A San Marco kezdő társasozóknak is szívből ajánlható.